2018. Álom hava (December) 15.-e - Detre, Valér neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Irattár

„Árvíztörténeti kiállítóhely” kialakítására tett egyéni képviselői indítvány

2003-02-06

Szeged Megyei Jogú Város
Közgyűlése

Egyéni indítvány, javaslat
Tárgy: „Árvíztörténeti kiállítóhely” (emlékház)
Dr Szabó László képviselő

 Állandó kiállítás a Szegedi Nagy Árvíz 125. Évfordulójára… Krikkay házban, az utolsó álló árvizet túlélt vályogházban…

Tisztelt Közgyűlés!

1879. március 12.-e Szeged életében egy hagyományos, helyi időszámítás kezdete. A messze földön híres „Szegedi vár” eltűnése, a Fogadalmi templom gondolata, a város új arca, a nagy körút szakaszainak nevei, a modernizált városszerkezet kialakulása és a régi hagyományok forgatagának eltőnése mind innen vette kezdetét.
A Nagy Árvizet Szegeden megélt Mikszáth így írt: „…az éjbe betekintve a magasból az ember nem ismerte fel a piszkos szörnyeteget…” szerencséje volt, a városházzal szomszédos Zsótér ház árvízbiztos emeletén élte meg a város katasztrófáját: „Az ár maga borzasztó volt. Nem víz volt az, ami alattunk hömpölygött, hanem a legundorítóbb sár…” Bakay Nándor ekképp szólalt föl a Tisztelt Házban: „Szeged és népe igenis a végsőkig kitartott a föláldozó védelemben és valósággal hősies példát mutatott a város szeretének nagy erényéből.” Végül királyunk – együttérzése jeléül és biztatásul - ezen ígéretet tette: „Szeged szebb lesz, mint volt.”
A Szeged életét egyszer s mindenkorra megváltoztató „Szegedi Nagy Árvíz” 124. évfordulója közeleg. Egy méltó megemlékezés rendszeres és hivatalos városi ünneppé avatása régóta várat magára. Eleinte kisebb megemlékezés-sorozat, később akár egy búcsújellegű karnevál-ünneppé duzzadhat korabeli ruhák, közlekedési formák megelevenítésével az idegenforgalmat is felpezsdítve. Iskolák közti futóverseny, lábtójáró (-futó) verseny, egész napos – a legkülönbözőbb csoportok erejét összemérő - úszóversen (az uszodákban), délutáni Tiszai mártózás, és a - korabeli, rákövetkező napok hangulatát megidéző - tábortüzeknél esti szabadtéri bográcsos főzéssel …
Az Árvizi Emlékmű és a megsegítő városok emléktáblái által határolt kis tér a hivatalos rendezvények megfelelő kiindulópontja lehet. A rendezvényt éjfélkor – a korabeli, belvárosi menekülési útvonalnak megfelelően – egy fáklyás körmenet zárhatja a hajdani hajóhíd helyén álló régi hídon át, Szeged belvárosából Újszegedre.
A későbbiekben az „Árvíz-ünnep” kibővülhet „Szeged Feltámadásának Ünnepé”-vé, a hagyományos szép tavaszköszöntő játékokkal pedig akár több napos „Szögedi – Téltemető - Tavaszünnep”-pé.
Egy megyeszékhely, 170 ezres város, leendő régióközpont tartozik annyival magának és a világnak, hogy évszázadokra visszamenőlegesen legnagyobb jelentőségű eseményét méltóan megünnepli. A megemlékezést érdemes idén elindítanunk, hiszen jövőre már a kereknek mondható 125. évforduló vár ránk.


Tisztelettel:


Dr Szabó László
Képviselő


Szeged, 2003. Jégbontó hava (február) 6.-án

 

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Aranyszarvas földjén

Magyarország, a vonakodó csatlós

Manipulált mértéktelenség

Tóth Béla

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Péter László: Szegedi számadás

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Lakomakönyv

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Mária román királynő párizsi követsége

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Globalizációs végjáték

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia