2024. Ígéret hava (Május) 02.-a - Zsigmond, Atanáz neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Zsigmond napja

Hírlevéltár

2022-12-02 - A pettyegetészet – Seurat szülinapján

A pettyegetészet – Seurat szülinapján

Álom (december) hava 2.-án…

1859-ben e napon, Álom (december) hava 2.-án született Georges Seurat francia festőművész,
pettyegetészet, franci-latinkodón a pointillizmus atyja. († 1891)

Georges Seurat párizsi polgári család gyermekeként látta meg a napvilágot. Gondos nevelése nyomán
aprólékos, pontosságra törekvő, igen zárkózott ifjúvá serdült. Képzése az École des Beaux-Arts-on
főleg a Jean Auguste Dominique Ingres-tanítványok hagyománytiszteletén alapult,
de Seaurat inkább Eugene Delacroix festészete iránt érdeklődött…

Az ecsetvonásokat kör alakú foltokkal, pötyökkel helyettesítette.
Ezzel a képével vált Seurat a pettyegetészet francoskodón a pointillizmus alapítójává.

Vasárnap délután Grande Jatte szigetén (befejező tanulmány, 1884-85)

E képet az impresszionisták 8. tárlatán mutatták be, amely igen nagy hatást gyakorolt
a látogatókra és sokak életét változtatta meg örökre. Ajánlott: THÉO VAN RYSSELBERGHE életműve

A festési módszer, amelyet Seurat kialakított a neoimpresszionizmus, ill. divizionizmus néven vonult be a művészettörténetbe.
Találóbb neve pettyegetészet vagy pöttyögetészet, franci-latinkodón pointillizmus.

Ködös idő a Grande Jatte-on (1888) már egészen lenyűgözően pettyegetett (Philadelphia Museum of Art)

Seurat arra az elhatározásra jutott, hogy festményeit mozaikszerűen, apró, szabályos színfoltokból rakja össze,
amely majd a néző szemében fog összeállni teljes ép-szép képpé. …

A pettyegetészet – Seurat szülinapján < Bővebben... Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

10 nap az Iszlám Államban

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Varga András: A régi Szeged

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

A magyar szürkemarha

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Péter László: A város cselédje

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Az Adriától Amerikáig

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Oláh Miklós: A Csillagépület