2026. Nap hava (Június) 09.-e - Félix, Előd, Annamária, Annabella neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-04-27 - Roncalli pápánk szentté avatása napján

Roncalli pápánk szentté avatása napján

1881 Enyészet (november) hava 25.-én született Angelo Giuseppe Roncalli (a későbbi Szent XXIII. János római pápa),
aki teljességében modernizálta a kathólikus egyházat.

Angelo Giuseppe Roncalli szülőhelye : Sotto il Monte, Bergamo megyében

Szegény részes bérlő fiaként, tizenhárom gyermekes, elszegényedett nemesi család negyedik gyermekeként, de elsőszülött fiaként született. Egy piciny lombardi(ai) faluból indult, hogy megújítsa kora legnagyobb vallásának korhadó elemeit… Papi tanulmányait nagybátyja anyagi támogatásával, Bergamóban kezdte, majd Rómában folytatta, pályafutását a bergamói püspök magántitkáraként kezdte. 1925-ben aeropoliszi címzetes érsekké nevezték ki és püspökké szentelték. Püspöki jelmondata: Obedientia et pax azaz Engedelmesség és béke. A második világháború kitörése Görögországban érte. Számos zsidót mentett meg többnyire keresztlevelek kiállításával, de Jad Vasem díjat a zsidóktól máig sem kapott. Talán azért is, mert önzetlenül és végtelenül igazságosan másokat is mentett… amikor a háború vége felé Franciaországba került, segítette a francia hadifogságba esett németeket is…

„Ne a félelmeidtől kérj tanácsot, hanem a reményeidtől és az álmaidtól. Ne a kudarcaidon gondolkozz, hanem a még meg nem valósított lehetőségeiden.
Ne azzal foglalkozz, amit megpróbáltál, de nem sikerült, hanem azzal, amit még lehetőséged van megtenni.”
 A Jó Pápa – XXIII. János

Egyszerűségével, közvetlenségével és őszinte emberszeretetével minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt… 

Sokak szerint a legforradalmibb gondolkozású pápa volt. Talán éppen ebbe is halt bele. Hiszen… Igen gyanúsak a halála körülményei…
Ajánlott olvasmány a Paenitentiam agere azaz a „Bűnbánat a bűnökért” (1962 júl. 1.) írása,
melyben a Jézusi Tanítások alapjaként (az Ószövetség helyett) a Szumer Első Bibliát határozta meg !!!

Váratlan halála sötét gyanú árnyékaként vetül ma is Rómára…
Talán éppen ezekért a megváltó szavaiért :

„Senki nem érti ezt a maradi és már rég idejemúlt ószövetségi fontoskodást, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak
és letűnt – szumer, parthus, káld, babiloni, egyiptomi – népeknek megmásított történelme.” (1962)

Ez már szinte Markióni mlységű bölcsesség Roncallitól…

A legkevesebb, amit a magunk lelki üdvéért tehetünk, hogy megnézzük e napon a filmet, amely életét csaknem hitelesen bemutatja :

A Jó Pápa – Filmajánló

Ő teremtette meg a jogot minden papnak, hogy a saját anyanyelvén misézzen…

1959 január 25.-én a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában jelentette be – 500 év után először új zsinat – a II. vatikáni zsinat összehívását.

A köznyelv XXIII. Jánost leginkább „a jó pápa” vagy „a világ plébánosa” néven emlegette; amiért időről időre elhagyta a Vatikánt, az amerikaiak Johnnie Walker-nek nevezték (Sétálgató János – a whisky-márkára utalva), az olaszok pedig „Giovanni Fuori le Mura”-‘nak, azaz Falakon Kívüli Jánosnak (a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikára is utalva).

San Paolo fuori le mura bazilika a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika 
Róma második legnagyobb bazilikája, amelyet állítólag Pál apostol sírja fölé emeltek, az Ostia felé vezető úton, amely akkor a városfalakon kívül esett,

A krisztusi alapokhoz való visszatérést szorgalmazta mindvégig. Sokáig mérgezhették módszeresen, mire a gyomorrákja végre elvitte…

Nagyon sokféle kritika érte Őt… Nevezték Őt kommunistának, szabadkőművesnek, nácinak és zsidóbarátnak egyaránt. Halálos ágyán így szólt erről: 
„Nem álltunk meg, hogy fölszedegessük azokat a köveket, amelyeket erről vagy arról az oldalról dobtak ránk. Mi nem köveztünk meg senkit.”

Roncalli pápánk szentté avatása napján < Nyison ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Bogár László : Bokros újratöltve

Péter László: Szegedi számadás

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Mária román királynő párizsi követsége

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Péter László: Szegedi tudósítások

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Globalizációs végjáték

Tóth Béla: In prigione

Kilófaló lakomák

Aranyszarvas földjén

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész