2026. Nap hava (Június) 09.-e - Félix, Előd, Annamária, Annabella neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-03-01 - Barényi a Biztonság-tervezés Atyja

Barényi a Biztonság-tervezés Atyja

Kikelet (március) hava 1.-jén

1907-ben e napon született Barényi Béla magyar származású osztrák mérnök, föltaláló († 1997).

Barényi Béla termékeny föltaláló volt, akinek alkotó elméje (zsenialitása) Edisonéhoz mérhető.
Több mint ezer szabadalma volt már a '30-as években a Mercedes meg a Volkswagen gyárakban, ahol dolgozott…
Összesen több, mint 2500 találmánya volt. Barényi találmányainak gazdag örökségét a hajdani Habsburg Birodalom fővárosában,
Bécsben, a Technisches Museumra hagyta.
Ez a gyűjtemény megérdemelne már egy önálló Barényi Múzeumot !!!
Természetesen… Magyar támogatással…
Akár a megújított szülőházában…

Barényi Béla szülőháza / Hirtenberg Kellersche Villa am Bach

Barényi a járműbiztonság területén alkotott a legtöbbet, az autógyártásban a biztonság-tervezés atyja !
Az 1940-es években ő vezette be a biztonsági törésteszteket is az autógyártásba.

Barényi Béla egyik korai Bogár-modelljével

A Ferdinand Porsche által 1936-ban bemutatott Volkswagen Bogár konstrukciója gyanúsan hasonlított Barényi terveihez,
aki erősen bírálta a „Bogár” merev, ütközéskor életveszélyes kormányszerkezetét is ! (Ennek lett áldozata többek között Bubik István is.)

Barényi Béla a személyét ért méltatlan támadások miatt végül pert indított, amit 1955-ben meg is nyert.
Kárpótlásul jelképes eggymárkás kártérítést kért ! Igazi Magyar Úriember volt !
Bár ma láthatnánk Hozzá hasonlóakat !
Sötétben suttyon sunnyogók helyett…

Barényi Béla Élettörténete méltó Magyar Filmet érdemelne !!!

Örökkön lobogó, hazafias szerénytelenségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban,
de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Barényi filmjét is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint ahogy magam tehettem volna…

Barényi Béla 1997-ben húnyt el.

Talán egyszer Magyarországon is megkapja majd a kellő tiszteletet és Német- meg Olaszország után végre nálunk is neveznek el róla néhány utcát… népirtó kommunisták, hétországraszóló senkiháziak (göncárpád, a Patkány), meg más hazaárulók helyett

Barényi a Biztonság-tervezés Atyja < Nyisson ide !

Aki pedig inkább a költészetben élne ma este, a világháború hajnalán, annak itt élnek még a ...

Magyarok Pesten < Nyisson ide !

 Kerek 101 éve… E napon olvashatták eleink először…

Andrássy útján a fanyar tavasznak
Zöld aranyában égnek a tetők,
Piros, kék gömbök szállnának magasba
S rövid pórázon csak libegnek ők.

Ó mennyi pompa, mennyi fény és mennyi
Hiúság baktat csillogó uton,
Piros, kék gömbök módján fönn lebegni
Az élet színén, büszkén, ámulón.

De egy sarokban, az árkádok alján
Megállít két bús bálvány, két anyó.
Matyóhímzéssel jöttek Pestre, tarkán
És most delelnek: előttük motyó.

A tavasz napja minden ragyogása
A tarka hímzésen táncol, kacag,
Ott tündököl, mint Ázsia varázsa
S a tömeg elmegy mellette, a vak.

Ők lelküket hímezték álmodozva
E szép holmikba, ősi vágyakat
Szőttek beléjük s e keleti pompa
Az egyetlen, mi nékik megmaradt.

A két bús bálvány mozdulatlan árván
A robogásos útra rámered.
Oly furcsa nékik mind e lárma, látvány,
Testvéreim ők s itt idegenek.

Magyarok Pesten – A Magyarság 1925 március 1.-sejei számában jelent meg először. Majd a Magyar Nemzet 1940 szeptember 28.-ai számai is közölte Medgyaszay Vilmának ajánlva.

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Magyarok Pesten < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Magyarország, a vonakodó csatlós

Kenyér és Bor

Lengyel András: A „másik” Móra

A tudás még nem bölcsesség

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Lakomakönyv

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Az élő Árpádok

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Szárnyas ételek

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Péter László: Szegedi számadás

Globalizációs végjáték

Az Adriától Amerikáig

Péter László: Szegedi seregszámla

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák