2026. Nap hava (Június) 09.-e - Félix, Előd, Annamária, Annabella neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2023-11-13 - Anakreóni dal

Anakreóni dal

Enyészet (november) hava 14.-én…

Enyészet hava (november) dermedésében is meglelni a derűt, örömmel ajánlhatjuk Szöged szülöttének „hűs derű”-jét.
Darvadozzunk hát együtt Gyalunkkal meg Anakreónnal !

Jean-Léon Gérôme : Anacréon Bacchus et l’Amour (Musée Louvre-Lens à Lens, Pas-de-Calais)

ANAKREÓNI DAL

November hűs derűje
Még néha tündököl ránk
S az őszi hold ezüstjén
A régi nyár bucsúzik.
Késő szüret se hív már
S korán köszönt az alkony
S a dérvert őszirózsák
Halálosan fehérek.
Sebaj, ha jő az estve,
Az álmok visszatérnek
És kísérteti búsan
Zenél a szél a parton,
A parton, mely mienk még.
(A másik is mienk lesz,
Hol a szelíd halál vár
Magányos ciprusával
És néma kőkereszttel.)
Addig, bús cimboráim,
Tűnt esték mámorától
Szelíden ittasuljunk,
Míg a mély Léthe árja
Még messze zúg az éjben.

Juhász Gyula e költeménye a Szeged lapban jelent meg először,
1920 Enyészet (november) hava 14.-én. A Nefelejcs kötetébe is beválogatta.

A Teószi Anakreón vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) nevét
gyakran írták hibásan a németmajmolók, meg a mai angolmajmolók is.
De helyesen, hellénül meg magyarul csakis hosszú záró „ó”(megá)val íratik. 

Anakreón fejszobra (csonka mellszobra) a Louvre-ban

Teósz azaz Téiosz (görögül Τέως; helyi népnevén Τήϊος) ióniai városban született Kisázsiában (Asia Minor).
A perzsa hódítás elől vándorolt ki Téiosz gyarmatvárosába, Abdérába i. e. 545 körül. 
Élete java részét Szamosz (magyarul Számos) szigetén töltötte,
Polükratész (Πολυκράτης) türannosz bizalmasa és udvari költőjeként.
 

Anakreóni dal < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Globális uralmi rend

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Oláh Miklós: A Csillagépület

Péter László: Szegedi seregszámla

Lengyel András: A „másik” Móra

Helyünk és sorsunk Európában

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Péter László: Szegedi számadás

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Ehető virágok

George Soros - könyvhirdetés

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Tápai Antal : Életutam

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története