www.ujszeged.hu
2018. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Szögedi Történelöm
(szömelvényök)

Torontál vármegye

Torontál vármegye a 15. században alakult, Aracs (ma Törökbecse határrésze) központtal, a későbbi kori területének körülbelül a középső harmadán. 1552-től az Oszmán Birodalom, ezen belül a Temesvári Tartomány része a pozsareváci békekötésig, 1718-ig. Ekkor a Habsburg Birodalom kebelezte be, a később megújul vármegyét a Temesi Bánsághoz csatolták. 1778-ban a vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá, a Bánság polgárosult nyugati részén alakult meg Nagybecskerek székhellyel. Az aldunai középkori Keve vármegye ezután is katonai igazgatás alatt maradt, Pancsova székhellyel itt alakult meg a Németbánsági ezred, majd ennek keleti felén 1845-ben a Szerbbánsági ezred. 1848-1849 között a vármegye a Szerb Vajdaság része volt, majd 1849-1860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság Habsburg- tartomány része volt. Az 1860-ban visszakerült a Magyar Királysághoz. A Határőrvidék közigazgatási átszervezésekor, 1873-ban a vármegye kapta a temeskubini járás (későbbi kevevári járás) kivételével a Németbánsági ezred területét, valamint a Szerbbánsági ezredből az alibunári járást. 1876-ban a vármegyébe olvadt a nagykikindai kerület. 1881-ben Újszegedet Szegedhez (Csongrád vármegye), 1892-ben Székelykeve községet Temeshez csatolták. 1918-ban francia ütközőzóna a rác (szerb) és az oláj (román) hadsereg??? között.

1920-ban az újonnan alakult Bánáti Köztársaság, majd pedig a Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság része lett. A trianoni békeszerződés a vármegyét felosztotta Magyarország, Románia és az új délszláv állam között, a vármegye 1910-es 10016 km²-en terütletéből Romániáé lett 2497 km², a szerb-horvát szlovén királyságé 7261 km². Az el nem csatolt 258 km²-es töredékmegye székhelye rövid időre Kiszombor lett, majd 1923-ban egyesült a szintén csonka Csanád és Arad vármegyékkel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye. Ennek területét az 1950-es megyerendezés során felosztották Békés megye és Csongrád megye között, így most Torontál vármegye magyarországi része Csongrád megyében található. A Jugoszlávia területéhez csatolt részének nagyobb fele a Vajdaságban található, kisebbik része Belgrádtól északkeletre a szűkebb értelemben vett Szerbia része. A Románia területéhez csatolt rész Temes megyéhez tartozik.

Kormányzó

Szeged-Alsóvárosról indult el a kormányzó országlására

Polgármestörök

Aki igazi (nagybetűs) Polgármestereket kíván látni, az megtekintheti az alábbi arcképcsarnokot:


Lázár György polgármester


Pálfy Ferenc polgármester


Somogyi Szilveszter polgármester


Szeged - Városháza Somogyi Szilveszter

 

Régi szegedi fényképek

Tájház nyílik Szeged-Alsóvároson

Térképek


Szeged Szabad Király Város térképe 1915.-ben

Készül Szeged látványtérképe

A látványtérkép egy olyan térkép, ami közel térképészeti pontossággal, felismerhető módon mutat be településeket a grafikus ábrázolásmód eszközeivel. Ezek a közel fotó realisztikus látványtérképek, különösen a turizmus területén kerültek szíves alkalmazásra, mert valósághűen, igényes, szép grafikával illusztrálják a területet. A látványtérkép sokszor olyan virtuális repülés, amin szembeötlő módon van kidolgozva lényeges, kiemelt terület, ezzel is segítve a tájékozódást, illetve az információ átadását.

Ime egy részlet a készülő grafikai műalkotásból:





A B1-es hajtogatott és falitérképes többezer példányos kiadvány egyik oldalán a Belváros perspektivikus nézete,

a másik oldalán a legfőbb nevezetességek egyedi színes grafikája, s azok háromnyelvű ismertetése olvasható az alábbi minták szerint:





Városháza

Elődjét Vedres István tervezte, melyet a szegedi Nagyárvíz utáni feltöltési munkálatok miatt visszabontottak, a megemelt alapokon 1883-ban Lechner Ödön és Pártos Gyula építette újjá neobarokk- copf stílusban.







Reök-palota

Képtár, eredetileg lakóház, tervezője Magyar Ede.
Az 1907-ben épített szecessziós palota homlokzatát és lépcsőházát stilizált növényi motívumok díszítik.





Új zsinagóga

Épült 1900-1903 között, tervezője Baumhorn Lipót. Az eklektikus épületen
szecessziós stílusjegyek, növényi díszítések figyelhetők meg.
A világhírű iparművész, Roth Miksa műhelyéből származó festett üvegablakokon
a vallás és a vele szorosan egybeforrt zsidó történelem tanulmányozható.






Dóm

A Magyarország 7 csodája között számon tartott épületegyüttes központi része
a Dóm, más néven Fogadalmi templom, a XX. század legnagyobb magyar temploma.
Eredeti tervét Schulek Frigyes készítette, átdolgozta Foerk Ernő. 1930. október 24-én szentelték fel.





Zenélő óra

Csúry Ferenc szegedi órakészítő mester 1936-ból való alkotása.
Szignálja a „Szeged híres város, Tápéval határos..." kezdetű dallam.
Az óra minden nap 12.15-kor és 17.45-kor ballagási ceremóniát jelenít meg.
Felvonulnak az egyetem diákjait és vezetőit ábrázoló figurák, közben a „Gaudeamus igitur..." kezdetű diákdal hallható.





Fekete ház

A mai múzeumépületet 1857-ben Gerster Károly tervezte romantikus stílusban.
Nevét korábbi sötétszürke színéről kapta.





Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő

1896-ban keletiesen klasszicizáló stílusban Steinhard Antal és Lang Adolf építette.
Gyógyvizét Pávai-Vajna Ferenc 1927-ben 944 m mélységben tárta fel.
A vizet palackozó Patzauer Dezső 1938-ban lányáról, Annáról nevezte el.






Szent István téri víztorony

Magyarország legelső vasbeton építménye a tér közepén álló,
1904-ben készült, 1000 m3-es, ma is működő víztorony.
Körülötte a városépítésben jeleskedő szegedi mérnökök szobrai láthatók.

Árvíz-emlék

Egyéni indítvány, javaslat - Városi Ünnepség az „Árvíz” emlékére
2003. 02. 06.

125 éve a sárvíz öntötte el Szegedet. Ma pedig ciános ár fenyeget!
Az elorzott és "kongresszusosított" Árvíz-ünnepség valamint a fáklyás-ladikos vonulás a Tiszán (a Hír TV műsorán)

Egyéni indítvány, javaslat - „Árvíztörténeti kiállítóhely”
2003. 02. 06.

Szegeden összefognak a bánátiakért (2005-06-10)

Nagyárvíz: A méltó emlékezést hiányolja Szabó László
2009. 03. 14 .

Az árvizi évforduló alkalmából...
2009. 03. 14.

Úszó koporsó - Százharminc éve tűnt el Szeged a föld színéről
Magyar Nemzet - Magazin (2009. március 07.-i szám)

Polgári körök hírlevele 115. szám, 2005. május 6.
NYÍLT LEVÉL A SZÖGEDIEKHEZ

II. világháború

Szöged bombázása

Légiháború 1944-45 V. Célpont: Szeged

56-os forradalom

Egyéni képviselői indítvány: Földesi Tibor utca

A második világháború után...


Szögedi halászok - halászeszközök - Magyar Rádió (2010)

Halászeszközök - Hallénap 2010

Az elfeledött szögedi halászoknak és célszörű szörszámaiknak állít emléket a Móra Ferenc Múzeum megújult kiállítása és az ott készült rádióbeszélgetés a Hallénap alkalmából...

Szögedi halak, hállók, hallevek (2 oldalas nyomtatható pdf verzió)


(a kép rákattintva nagyítható)

Tápai-szobor - Kiss István, olvasói levél

Hajdan volt szögedi gyárak + Fotók (2011.02.13. Szegedma)

Több ezer embert foglalkoztattak hajdan azok a kisebb-nagyobb gyárak, üzemek, melyeknek ma szinte hírmondója sem maradt. Sok esetben már a gyárépület sincs meg, miközben egyre másra épülnek a városban a bevásárlóközpontok.

Hajdan volt szögedi gyárak: A háborútól a tervgazdálkodásig + Fotók, Videók (2011.02.15. Szegedma)

A két világháború közötti korszaktól Szeged számos, a jövőt meghatározóan befolyásoló, sajátos vonást hordozó ipart örökölt. Olyan termelőüzemek jöttek létre, amelyek az itt talált vagy könnyen elérhető nyersanyagokhoz kötődtek, mint a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat feldolgozó élelmiszeripar, a kenderfeldolgozás, a tiszai faúsztatáson alapuló faipar, a helyi agyagkitermelésen nyugvó tégla- és cserépgyártás.

Hajdan volt szögedi gyárak: Az élelmiszeripar szárnyalása + Fotók, Videó (2011.02.17. Szegedma)

Az élelmiszeripar a város nagy múltú hagyományos ipara, amely a térségben rendelkezésre álló nyersanyagok feldolgozásán alapul. Számos élelmiszeripari ágazat meghonosodott Szegeden, így a húsipar, a konzervipar, a paprika-feldolgozás, a malomipar, a tejipar, a boripar, valamint a helyi igényekre termelő sütőipar, továbbá a gyógy- és szikvízgyártás. Szeged leghíresebb termékeit az élelmiszeripar adta.

 

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Tóth Béla

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Halételek

Bogár László : Bokros újratöltve

Varga András: A régi Szeged

Kecske ételek

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Gabonakonyha

Szárnyas ételek

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Helyünk és sorsunk Európában

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda