www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírek

Mari néni kaphat fél métert a krumplinak – egymillióért

Ha disco és parkoló lesz az olcsó piac helyén – a kispénzű vevők mehetnek a drágább multikhoz, vagy a sunyiba..?

Egy piac attól piac, hogy ott helye van mind a kereskedőnek, mind a termelőnek, mind a környező kiskertekből jövedelem-kiegészítésként felhozott árunak. A folyamatos árubőséget ők biztosítják. Vajon most megszűnhet a bőség és megszűnhet a viszonylagos olcsóság? Mi történik (már megint) Szegeden?
Németh János, a kereskedők szóvivőjének „vágatlan" panaszlevele

A Szeged Mars téri Piacátalakítás körüli anomáliák immár országos visszhangot keltettek! A város legutóbbi közgyűlésén is vitát váltott ki. A piacon áruló kereskedők és őstermelők egy része megkeresett, hogy álláspontjukról tájékoztassam a közvéleményt. Többek között uniós pályázati pénzen és kereskedők bérleti jog vásárlásából finanszírozott beruházásról, és annak hatásáról az alábbiakban adom közre véleményünket:

A legutóbbi városházi közgyűlésen, napirenden volt a Mars téri piac ügye, és elég éles vitát váltott ki. Engem is megkeresett több piacos, és nem rejtették véka alá, hogy fel vannak háborodva. Megígértem, hogy higgadtan, a tényekre szorítkozva próbálok érvelni. Mivel se az egyesületünket, se a kereskedőket az új rendezési tervek előkészítésénél nem kérdezték meg hivatalosan, fórumot nem tartottak, így a közvéleményen keresztül tudom közölni a véleményünket, és a rideg valóságot. Íme:

A Szeged Mars téri piaci terület, árusításra alkalmas része már eddig is, az I. ütem megvalósulásával leszűkült az alábbiak szerint:

Elbontásra került az un. Butiksor, ahol magyar készítésű ruházati termékeket forgalmaztak a kiskereskedők és a ruhakészítők. A szegedi papucsosok - Muráti, Bárkányi - sajátgyártmányú lábbelijeiket árulták itt. Ezen felül megtalálhatók volt a magyar gyártmányú kosárfonók termékei és játék-bazár áru is.

Elbontásra került az un. Kofasor, ahol zöldség-gyümölcs kiskereskedők kínálták a zömében magyar termelőktől beszerzett friss áruikat. De itt volt savanyúságos, valamint kutya-macska tápbolt, élelmiszerbolt is.

Elbontásra került az un. Tálas-sor, ahol a csirke- és tőkehúskészítményeken, és az un. Lacikonyhán kívül, megtalálhatóak voltak a reprezentatívabb Butikok is, mint pl. az Ökrös-butik, vagy az Anna butik, de itt árult több mint 30 különböző kiskereskedő is asztalokon.

A középső sor is reprezentatív, némelyike magas színvonalú butikokból állt, magyar ruházati termékeket forgalmaztak. A középső soron már csak azok a butikok állnak, melyek jogi csatát vívnak, és még mai állapotukban sem tekinthetők bódéknak, annak ellenére sem, hogy érthetően évek óta nem újítják fel tulajdonosaik.

Itt jegyezném meg, hogy a pavilonsorok között, piaci napokon őstermelők földön kínálták portékáikat, és a tanyákról hozott baromfi (tyúk, liba, kacsa, pulyka, nyúl) árusítása folyt.

Az I. ütemmel érintett területen felszámolásra került kb. 20 db. mobiljellegű, raktárként üzemelő bódésor, melyek a régi udvarból kerültek az U pavilon környékére - mivel azok az Anna és Irén csarnok építésének útjában álltak-, ahol a bódé elé kipakolva árultak. Valóban kínai piac jellegűen működtek, de vásárlói igényt szolgáltak ki. E területen jelenleg csak az U. pavilon működik, különböző időszakos rendezvények helyszíneként. Az N. pavilon, ahol majd 100 kiskereskedő asztalon árult, lebontásra került, valamint az Autósbolt épülete is. Megszűnt a Sing Sing Disco és a börtön felőli oldalon működő galambpiac.

A fent felsorolt területeken kb. 300 kereskedő család működött, és meghatározhatatlan számú őstermelő árult. Jelenleg a kereskedőknek a zöme már nincs jelen a piacon. A kisállat árusítás szinte már most megszűnt helyhiány miatt.

A fenti területeken – kivéve a Tálas és az U pavilon környékét – kialakításra került egy ideiglenes piaci parkoló, melynek kihasználtsága csak piaci napokon 100%-os, egyéb napokon kong az ürességtől.

Megépültek az „Anna" és „Irén" csarnokok, melyekben összesen 48 helyiségben árulnak.

Tehát hozzávetőleg, kiszorult a piaci szereplésből 250 kereskedő, és az összes őstermelő, akik eddig ott árusítási lehetőséget kaptak.

A továbbiakban az általunk ismert rendezési terv alapján megállapítható, hogy megszűnik, és a piaci területből ki fog esni az U. pavilon területe, helyére kerül egy számunkra még ismeretlen funkciójú épület, mely továbbiakban nem tartozik a piachoz, valószínűleg telekalakítással elcsatolásra kerül.

A piac Körút felőli bejáratánál még működő kb. 20 pavilon is le lesz bontva, a piac hasznos területéből ki fog esni. Elbontásra kerül a műszaki érdekességnek és emléknek számító Mázsaház is, melyet az I. ütemben tetemes költségen felújítottak. Felmerül a kérdés: miért költöttek akkor rá?

Elbontásra kerül a régi Húsos csarnok, helyére kerül egy helyi buszállomás, így ez a terület továbbiakban ugyancsak nem piaci célt fog szolgálni. Meg fog szűnni a téliesített középső sor, ahol 5 asztalsoron összesen kb. 210 asztallal zömében zöldség- gyümölcskereskedők, virágosok árulnak még.

Meg fog szűnni az ugyancsak téliesített őstermelői asztalos piaci rész, mely kb. 350 asztallal, biztosítja még a környező mezőgazdasági termelők áruihoz való jutást. Ezen felül idényjellegűen, dinnye, halottak napi koszorúk, virágok, és a fenyők árusítása folyhatott.

De ezen a területen nemcsak asztalról, hanem a földről történő árusítás is lehetséges volt piaci napokon, mivel – különösen a nyári és őszi időszakban kevésnek bizonyult az asztal.

E területeken a továbbiakban a tervrajz szerint piaci parkoló fog (?!) megépülni és működni.

A Húsos csarnok és a középső sor, valamint az őstermelői rész helyett megépül egy galériás csarnok a tér közepére – visszajött a Fidesz emeletes piacterve?-, melyben állítólag középen asztalos sor, és üzlethelyiségek kerülnek kialakításra. A galérián ugyancsak üzletek lesznek. Az üzlethelyiségek szakmai milyensége megállapíthatatlan, mivel ez annak függvénye, hogy ki hajlandó, - információink szerint - több mint 6 millió forint bérleti jog megvásárlására, és a kb. havi 250 ezer forintos bérleti díj megfizetésére.

Információnk szerint, a csarnok közepén elhelyezett asztalokat is csak azok használhatják, akik 1 millió forint asztalbérleti jogot (?!) vásárolnak meg, és havonta fizetik a bérleti díjat, melynek összegét még nem ismerjük. Ha lesz olyan „őrült", aki ebbe belemegy, bizonyára nem őstermelő lesz, de a zöldségesek zöme is jelezte: nem tud maradni.

Az már előre látható, a Tervrajzból is kitűnik, hogy a megépítendő Nagycsarnok nem képes annyi asztalt magába foglalni, mint amennyi megszűnik, hisz területi nagysága ezt nem engedi meg, és számolni kell azzal is, hogy megfelelő tágasságban vevőközlekedőt is ki kell alakítani. Szabadtéri árusítás lehetősége a továbbiakban, a tervrajz szerint egy, a csarnok mellett kialakított szűk sávban lehetséges.

Itt jegyezném meg, hogy a helyi közvéleményben egyesek feszültséget próbálnak szítani az itt áruló zöldség- gyümölcskereskedők és az őstermelők között, azzal, hogy eddig is zömében kereskedők árultak itt.

Elfelejtik, és valószínűleg, nem is tudják, hogy ezek a kereskedők áruikat a helyi Nagybani piacon, a magyar termelőktől szerzik be, tehát fontos tagjai a magyar gazdák termékeinek árusításában, forgalmazásában. Nem ismerik azt a fontos piaci szabályozást, amit maga az élet diktál: azaz, egy piac attól piac, hogy ott helye van mind a kereskedőnek, mind a termelőnek, mind a környező kiskertekből jövedelem-kiegészítésként felhozott árunak. A folyamatos árubőséget ők biztosítják.

A tervrajzból egyértelműnek látszik: az idényjellegű árufelhozatal, és a kisállat árusítás meg fog szűnni, az asztalos árusítás is leszűkül, és csak azok tudnak maradni, akik tetemes tőkével be tudnak szállni. Márpedig, a tőkeerős kiskereskedőkből van a mai világban kevés.

Tisztelt városvezetés, és tisztelt ellenzék! Gondolkodjanak el a fentieken, és válaszoljanak: érzik annak súlyát, hogy mit cselekszenek, és milyen politikai vonzata lesz ennek? Most már nem pár „hőbörgő kofáról" van csak szó, hanem egy eddig működő piac tönkretételéről! A rideg tények magukért beszélnek.

Szeged, 2008-12-15.
Németh János, a kereskedők szóvivője

forrás: www.delilap.hu

 

Péter László: Szegedi seregszámla

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Halételek

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Kilófaló finomságok

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Tóth Béla

Varga András: A régi Szeged

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Mr. Trianon

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv