www.ujszeged.hu
2019. Kikelet hava (Március) 23.-a - Emőke, Botond, Kartal, Ottó neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Március 23-a a lengyel-magyar barátság napja - mondja. 2012-ben Magyarország lesz a rendezvénysorozat házigazdája, a megyében, Szegeden, Ópusztaszeren tarthatnánk a nagy találkozót, ellátogathatna ide a lengyel államelnök. Ezért kellene lobbiznia a városnak és a megyének is
Régen munkaszüneti nap volt, most lehetne helyette más. Pl. Nándorfehérvári diadal napja


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Szeged város helyi építészet örökségének védelméről szóló rendelet módosítása ( indítvány)

2008-06-28

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

dr. Szabó László
Szeged Város
önkormányzati
képviselője

Módosító indítvány
Szeged város helyi építészet örökségének védelméről szóló
55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosításához


Tisztelt Közgyűlés!

Városunk utolsó még álló műemlék jellegű nagy ipari épületegyüttese a Bakay Kenderfonógyár tömbje. Az egész épületegyüttes korábban helyi, majd ideiglenes (országos) műemléki védelem alatt is állott. A jelenlegi tulajdonos, az Árkád azzal hirdeti magát, hogy – nevéhez méltóan – építészeti értékek megtartására is fogékony. Ez azért is csodálatos, mert a közben az újszegedi kendergyár minden építészeti értékét földig romboló Interspar ugyanezt nem hirdette magáról. „Jó érzékkel” először a legértékesebb 100 évnél is öregebb és a világháborús terrorbombázásokat is túlélő, ragyogóan álló csarnokokat verette szét, hogy miután mindent a földdel tett egyenlővé, most „hasonló arculatú épületet” építsen... A Város balvezetése természetesen mellszélességgel asszisztált ezen értékeinket veszejtő – a bolsevik terror éveit idéző – romboláshoz is egy „külföldi befektető” városnyomorító és szigorúan önös érdekeit szem előtt tartva.
Az ehhez hasonló ipari műemlék-együtteseket szerte Európában megőrzik, büszkén mutogatják, és belső átalakításokkal, vagy az épületeket áthidaló üvegtetőkkel teszik újra vonzóvá és a mai céloknak is megfelelővé, „modernné”, akár bevásárló csarnoknak is alkalmassá. Az Árkád, mint fölvilágosult européer cég(?), bizonyára örömmel fogadja majd a városvédő egyesület értékmegőrző kezdeményezését.
Még megmenthető ez az érték, a „Bakay” teljes tömbje! A jelenlegi szánalmasan szellemtelen, sivár és értékvesztő, az EU normákhoz is teljességgel méltatlan, európaiatlan terv még módosítható!
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tudományos Intézetének igazgatója (vagyis a szakma csúcsa!) a Kenderfonógyár teljes épületegyüttesét (a Londoni körút-Bakay Nándor u.-Boros József u.-Rigó u. egész tömbjét) védelemre javasolta. Ezt később a külföldi magántulajdonos gazdasági elképzelései és városellenes érdekek hatására a politikai befolyás elkente…
Szeged Város polgárai, valamint a városvédő egyesület nevében ezúton javasolom a Kenderfonógyár minden 1945 előtti épületének – a Város utolsó ilyen műemlék jellegű ipari épületesének – megőrzését, vagyis védetté nyilvánítását!

Tisztelettel:
Dr. Szabó László s.k.
a Szögedi Védegylet elnöke
Szeged önkorm. képviselője
Kelt: 2008. Nap hava (június) 24.-én

 

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Péter László: A város cselédje

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Halételek

Magyarország felszámolása

Az Adriától Amerikáig

Tóth Béla: In prigione

Globalizációs végjáték

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Kilófaló lakomák

Tóth Béla

A hű folyó

Oláh Miklós: A Csillagépület

Magyarország, a vonakodó csatlós

Tömörkény István: Hétről hétre

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Írások a Nagyárvízról