www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját szeretné

2011-02-24

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját szeretné

A pénteki közgyűlés elé kerül a Holt-Maros területének védelem alá helyezését is magában foglaló előterjesztés, melynek oka, hogy az uniónál 260 millió forintra lehet pályázni védett területek rehabilitációjára. A Szögedi Védegylet elnöke, egykori városi képviselő, Szabó László már 2003-ban indítványozta 23 természeti érték, közöttük a teljes holtág védetté nyilvánítását.


„A természeti területek védettségére már 2003-ban elkészült a konkrét terv Gaskó Béla ökológus segítségével, melyből később a szakember könyvet is írt. Ez egy több mint 100 oldalas tanulmány volt akkor, melyre támaszkodva egyéni képviselői indítványt nyújtottam be 2003-ban, hogy Szeged természeti értékeit nyilvánítsuk végre védetté, és induljunk el az európai ökoturizmus felé" - mondta el Szabó László. Az egykori képviselő szerette volna kihagyni ebből az ügyből a pártpolitikát, hiszen az indítvány jelentősége úgy gondolta, hogy messze túl megy a pártérdekeken, ezért mindkét oldalról bevont egy-egy képviselőt. A Fidesz részéről Makrai Lászlót, a baloldali frakcióból pedig a Centrum képviselőjét, Molnár Gyulát. Így hármuk neve alatt nyújtotta be a dokumentumot, melynek tárgyalását a májusi közgyűlésre jelölték ki. „Akkor azonban az a képtelen helyzet állt elő, hogy a napirendről is leszavazták az ügyet, tehát még beszélni, vitázni sem tudtunk róla a torony alatt. Amiről 2003-ban szót sem akartak ejteni, annak a töredékét nyújtja most be önálló indítványában a polgármester. Ha Botka László így folytatja, egészen megkedvelem. Tudom neki javasolni az elmúlt nyolc éves tevékenységemet, melyet ha átnéz, és esetleg az aláírásokat kicseréli rajta, egészen szép dolgok történhetnek Szeged értékeivel" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy számára a történetben mindössze annyi a szomorú, hogy ismét csak akkor indul meg az értékvédelem, amikor nagy pénzek jelennek meg a háttérben, magyarán uniós támogatást lehet lehívni védett területek rendezésére.
„A Holt-Marossal kapcsolatban az eredeti elgondolás az lett volna, hogy legyen a holtág körbeevezhető. A Marostői holtág az élő Marossal teljes körré zárható. Az egészet hangulatos parkerdővé lehetne alakítani. A legproblémásabb jelenleg a Gellért Szabadidőközpont területén álló szakasz helyzete, ahol a medert, a hajdani csónakázótó egy részét ráadásul be is temették. A közgyűlés a közelmúltban engedélyt adott a terület beépítésére is, a mostani tervekkel összehangolatlan, szöges ellentétben. Ha megkezdődik a Maros megújítása, és megújul a teljes Marostői holtág, akkor - a nyugat-európai polgári minta szerint, - akár önként is felajánlhatná Holt-Maros partját a köznek városunk tehetős polgára. Angliában például a gyönyörű és hatalmas közparkok többségét elismert polgárok adományozták a városnak, ahogy ezt többnyire emléktábla is jelzi. De ha ez nem működne, akkor a város ki is vásárolhatná, sőt - mert ez bizony közérdek - ki is sajátíthatná!" - így a városvédő egyesület vezetője, aki összegzésében elmondta, hogy a holtág teljesen életre kelthető lenne, amely vízügyileg is, természetvédelmileg is megérdemelné a helyreállítást. „Örülök, hogy fölkarolták ezt a dolgot, de kívánatos lenne a teljes szakaszt rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is..." - zárta gondolatait Szabó.

Forrás: Szegedma

 

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Tóth Béla

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Péter László: Kálmány Lajos

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Halételek

Harmatszedés égi mezőkön

Kilófaló lakomák

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Kilófaló finomságok

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Aranyszarvas földjén

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Juhételek

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt