www.ujszeged.hu
2019. Áldás hava (Július) 22.-e - Magdolna, Magda, Mária neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Nándorfehérvári diadal napja (1456)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Pünkösd, Pinküsd

2010-05-23

Pünkösd, Pinküsd

Az Árpád-korban "Pünkösd" keresztnévként is fölbukkan. 1252.: "Clauigeri eisdem vinitoribus Pincusd, Kereu. " E szép név egykori viselője vélhetően Pünkösd ünnepére (vasárnapra, vagy hétfőre) született. A régies Pinküsd vagy a mai Pünkösd keresztnév mai is melegen ajánlott a Pünkösd napjára született magyar fiaknak!

"Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja
Andreas
Bokrétás
Felséges jó tánczos
Jól megfogd, jól megfogd a lovad kantárát,
hogy el ne tipossa, tapossa a pünkösti rózsát."


Előnye e (születés)naphoz kötött névadásnak, hogy az ünnep naptárban való mozgása miatt a születésnap és a névnap a legritkábban esik egybe.


Európa minden népénél fölbukkan a tavasz, a természet megújulásának megünneplése. Ennek egyik keresztény formában való továbbélése a Pünkösd. A sikeresebb népek korábbi tavasz-hagyományaik egy részét ezen ünnepkörbe mentették át a kereszténység tisztogatásai elől.  Megjegyzendő persze, hogy az egyház  régi hagyományok kiirtásra való törekvése nálunk sokkal sikeresebb,volt, mint pl. a kelta népeknél. Ennek legfőbb oka talán az erős magyarellenes, német befolyás volt.

A Pünkösd egyben a békesség ünnepévé is nőtte ki magát.

Pünkösd idején még a török-magyar háborúság is szünetelt.

Irodalom:
Bálint Sándor
KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából


Pünkösd (rövidebben)

 

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Péter László: Szegedi tudósítások

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

A magyar szürkemarha

Bogár László : Bokros újratöltve

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: 14 írás József Attiláról

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Magyarország, a vonakodó csatlós

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Tápai Antal : Életutam

Péter László: József Attila Szegeden

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Balázs Imre: Béketelep története

10 nap az Iszlám Államban