www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírek

Bolyongó szegény székelyünk


A Kosztolányi által is méltatott bolyongó szegény székely festőzseni zsírpapírra festett a magyar nyomorúságban...

Másutt festő-óriást avattak volna egy kikíméltebb nép fiából, nálunk a legnyomorúságosabb anyagokkal dolgozott a mi vérünk. Míg másutt senkiháziakat magasztalnak az egekig, az is csoda, hogy ő műveiben fönnmaradt...

A polgári világban természetes foglalatosság, tevékeny szórakozás a múzeumok látogatása. Aki ritkán (vagy egyáltalán nem) jár, nem is tud(hat)ja, mit veszít...

Nagy István székely festőcsillag műveiből nyílik most sosem látott tárlat!

Titkos kincseink föl-fölbukkanása újra meg újra elkápráztatja szemünket, örömmel és büszkeséggel tölti el szívünket sanyargatott kishazánkban.

Ismerkedjünk meg hát rejtőzködő csodáinkkal, hogy általuk is szerethessük még jobban elárvult csonkországunkat.

Ez alkalommal egy székely talpast, egy magyar sorsú - ekként többre érdemes, de mégis agyonhallgatott - festőt ajánlok honfitársaimnak.

Ha már életében nem érte el az illő tisztelet, látogassuk hát meg minél többen ma magyarok a megmentett remekműveket! Merengjünk el csöndben, és álmodjunk általa egy szebb világról, melyben majd emelt fővel lehetünk rá büszkék mi, túlélő megalázott magyarok.

Szöbb Jövendőt
kívánva
ajánlja Nagy István kiállítását
a Móra Ferenc múzeumban
a Szögedi Védegylet
www.ujszeged.hu

A képekből ízelítő:

Virágcsendélet 1928

Virág köcsögben 1933

Fasor

Gémeskút 1928

 

Egy csavargó természetű, soha meg nem nyugvó festő, Nagy István pasztell képeiből és szénrajzaiból nyílik kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban március 11-én, szerdán fél 4 órakor. A székely születésű művész gyalogosan járta be a fél világot, az első világháborúban hadi piktorként tevékenykedett, munkásságát pedig maga Kosztolányi Dezső is nagy lelkesedéssel méltatta.

Az 1873-ban született Nagy István nyughatatlan alkatú művész volt: egész életében vándorolt, csavargó természetét csak elhatalmasodó betegsége tudta megállítani, amikor is Baján telepedett le. Egészen ötvennyolc éves koráig járta a világot - egyedül majd családjával, legtöbbször gyalogosan.

A szűkös körülmények között élő festő Erdélyben született és nevelkedett, a Csíki havasok között töltötte gyermekkorát. Tanulmányi idejét Münchenben és Párizsban teljesítette, és járt Itáliában is - ismerte tehát a nyugatot, azonban mégis maradt hazájában: a magyar táj és a magyar emberek realista megfestője lett. Az első világháború idején hadi piktorként tevékenykedett. Bolyongásai során folyamatosan rajzolt, főként pasztellal és szénnel. Munkásságát kortársai is elismerték: Kosztolányi nagy csodálattal méltatta tehetségét, Surányi Miklós pedig regényt írt a művész életéről.

A bajai Türr István Múzeum kollekciója kerül most a Móra Ferenc Múzeumba, mely képek segítségével a látogató végigjárhatja a realista stílusban festő Nagy István életének minden állomását: elidőzhet a zord Csíki havasokat ábrázoló, sötét árnyalatú képek előtt; gyönyörködhet az ezer színben játszó balatoni naplementében, vagy beleveszhet az alföldi tanyavilág fülledt, szikrázó fehérségébe.

Nagy István egészen haláláig igen szegényes körülmények között élt, ezért olcsó anyagokkal dolgozott: nem egyszer élelmiszer csomagolására alkalmas zsírpapírra vetette műveit. A javarészt a ’30-as években készült képek rendkívül sérülékennyé váltak, az idők folyamán megviselődtek. Akadt olyan alkotás, mely szakadozva került közgyűjteménybe, ezért is kellett a gyűjtemény meghatározó részét korábban alapos restaurálási munka alá vetni. A művek a restaurálás után visszanyerték eredeti formájukat és káprázatos, élénk színvilágukat, így a Csongrád megyei, szegedi közönség egy lenyűgöző tárlattal találkozhat május 3-ig a Móra-múzeumban.

Medgyesi Konstantin
sajtófelelős
Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Múzeumok

 

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Gyökerek és fények

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Bogár László - Hálózatok világuralma

A magyar szürkemarha

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Kilófaló sütemények

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

10 nap az Iszlám Államban

Globális uralmi rend

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Oláh Miklós: A Csillagépület

Cukor Blues

George Soros - könyvhirdetés